Itt olvasható:
letterforce
A szavak erejével a szabadságért.
Nolblog Saját blogom Segítség
Feltöltök
blogolok videót képet hangot
Itt ez az "ötletes" plakát ( vagy szórólap). Na most a tartalmáról nem érdemes vitatkozni, hülyeség, majd kigyógyulnak az üldözési mániából , akik ilyenek. De. Itt ez a háttérkrampusz, ami egy kész vizuális öngól: olyan kicsit ez a plakát mintha az ördögfej szónokolna: elutasítjuk……!!! Mint a képregényekben: pont a krampusz szája felett a szöveg, hogy ” mozgalmunk tüntetést szervez…”, nem?
Máshol is dúl a felháborodás:
"A Jobbik minden szinten tiltakozik a Hit Gyülekezete további térnyerése ellen, és minden törvényes eszközt bevet azért, hogy ne kaparintson meg újabb iskolákat, óvodákat a romboló szekta. Országos felvilágosító kampányt indítunk, hogy bemutassuk az embereknek a szervezet valódi arcát."
Fontos, hogy a felvilágosítás tényszerű legyen. De egyébként az ellenkampányolók fő tévedése az, hogy azt gondolják: a gyülekezet foggal-körömmel ragaszkodik "zsákmányihoz" és leghőbb vágyuk az iskolafönntartás. Nos, ez biztos nem így van, ha mások igazgatják ezeket a sulikat akkor a hitesek biztosan nem fognak zokogva tüntetni, hogy nekünk "akkoriskell!!". Könnyű szívvel lemondanak a sok tekintetben plusz terheket jelentő feladatról. A magasabb normatíván felül is biztosan be kell fektetni ezekbe az intézményekbe, nem olyan nagy boldogság az iskolafenntartás valójában, mint ahogy ezt első pillantásra gondolná az ember.
Ez egy másik ügyből is nyilvánvaló:
"Nem ragaszkodunk mindenáron és minden körülmények között a hajdúsámsoni iskola működtetéséhez, hiszen nem is mi kezdeményeztük a dolgot. Minket az önkormányzat keresett meg, s egyelőre pozitív a válaszunk – mondta Horváth András, a Hit Gyülekezete oktatási főigazgatója. Számukra csak akkor van értelme átvenni a működtetést, ha lehetőséget látnak a szülők többségével és a helyi társdalommal való együttműködésre és békés, nyugodt munkára. Ha ennek a feltételeit nem látják, akkor akár vissza is léphetnek, igaz – mint Horváth András hozzátette –, ha a helyi Fidesznek egyelőre négyszáz tiltakozó aláírást sikerült összegyűjtenie, akkor az érintett, mintegy háromezernyi szülő összlétszámát tekintve nem túl sok. Szerinte a gyülekezet nem érdekelt a társadalmi békétlenség szításában, csak az értelmes munkában, s ez nem csak Hajdúsámsonra értendő, mert egyházukat önkormányzatok tucatjai keresik meg hasonló kéréssel.
Ha a szélsőjobb is felkapja a témát, akkor a hajdúsámsoni feszültséghez hasonlók egész sora várható az országban. Ezt jelzi, hogy a Jobbik már tiltakozik a hajdúsámsoni iskolaátadás ellen, mert a párt szerint meg kell akadályozni, hogy a „cionista bizniszszekta” további iskolákat „kaparintson meg”."
Önmagában talán nem is lenne érdekes az alábbi vizsgálódás. Egy szokott cinikus posztról szólna ( ez nem csak a Mandiner jellemzője, persze) és semmi egyébről. Semmi egyébről? A dolog jócskán túlmutat önmagán, szerintem. Nézzük ,miért.
Olvasom Kálmánék nem túlságosan udvarias hangvételű írását. Nem szeretnék beleveszni a hosszú mű apró részleteibe ( amely műnek talán egységesen a nagyképűség magas lovon ülve a legfontosabb jellemzője, persze ez korántsem csak rájuk jellemző, de ettől nem lesz jobb a helyzet), inkább kiemelek egy lényeges részt, amely jól jellemzi az egész írást:
"Hogy a legordasabb közhellyel jöjjünk: nem lehet más a politika. A politikát politikusok csinálják, akik politikai pártokban tevékenykednek, s munkájuknak megvannak a saját szabályaik. Ilyen szabály, hogy a politikusnak hatalomvágyónak, gátlástalannak, őszintétlennek és ravasznak kell lennie. Ha nem ilyen, önkormányzati képviselőségig se jut. Ezzel egyébként nincs semmi baj, a kosárlabdázó legyen magas, az üzletember legyen élelmes......A politikusok is legyenek olyanok, amilyeneknek a szakmájuk miatt lenniük kell. "
Jó, jó, kiált fel a kedves olvasó, vigyázzak, ez itten irónia, nem komoly a dolog, valójában tök másképp gondolják, pont az irónia eszközével teszik nevetségessé a gátlástalanságot és a hazudozást, nem? Hát...én nagyon örülnék, ha így lenne. De ha így lenne, akkor valójában szerintük is lehetne más a politika, de a cikk épp arról szól nagyon is komolyan, hogy nem, nem lehet más. Kénytelen vagyok tehát komolyan venni a szöveget, ha nem tenném, akkor a szerzők nyilvánvaló szándékát hagynám figyelmen kívül, az ő szándékuk meg egyértelmű: a balliberális világszemlélet agyagba döngölése. Maradjunk tehát annyiban, hogy a szerzők nem saját maguk paródiáját (" Így írunk mi" jelleggel) írták meg , bár egyből ilyenként olvasná az ember, hanem komolyan gondolják, amit írnak. Még egyszer hangsúlyozom: ha ez itt csak egy kicsit is ironikus, akkor már nem áll meg érvként a "lehetmássággal" szemben, akkor legjobb esetben azt fejeznék ki csak ezzel: mi szeretnénk, hogy más legyen, de sajnos ez most nem megy ( azaz mi igazából LMP-sek vagyunk lelkünk mélyén , ezt jelentené az irónia, csakhogy pont ez ellen tiltakoznak ezerrel, úgyhogy ez nem megy, nincs itt irónia, bár indulat az van). Nem, itt tétel hangzik el: "nem lehet más a politika". Ami utána jön, azt tehát muszáj komolyan vennem, ezt már nem bizonyítom tovább. Ha viszont komoly a dolog, akkor nagyjából jól látja a helyzetet egy tumbleres blogger:
"És az egyik (bár kétségtelen, hogy nem egyetlen), ami miatt elszámoltam magam az a közben mandinerré vedlett társaság által kialakított “cool jobboldal” kép volt, amiről mára kiderült, hogy totálisan fals volt. Ami két lehetőséget vet fel: a.) hiába voltak bejáratosak a fideszes szalonokba, ezek a srácok annyira balfaszok, hogy nem vették észre, mennyire inkompetens és kapzsi bagázs készül hatalomba, vagy b.) pontosan látták, de nem érdekelte őket, mert a gyors és biztos pénzszerzés lebegett a szemük előtt, amit fontosabbnak tartottak, mint figyelmeztetni a nagyérdeműt, hogy helló, csak óvatosan. Mindkét esetben nyilvánvaló, hogy ezek az emberek alkalmatlanok a “véleményformálói” szerepkörre, de az első még bocsánatos lenne. Viszont ahogy jöttek a revelációk a mandineres bloggerek KIM-es és önkormányzatis középvezetői státuszáról, az orbánviktoros honlapról és hasonló “véletlenekről”, ahogy egyre kínosabb kormányzati marhaságok mellett kezdtek kiállni (lásd Postafon), ahogy egyre gyávábbak lettek (pl. még mindig nem sikerült leírni, Schmittről, amit még a Jobbklikk is egyértelműnek vélt) úgy vált egyre nyilvánvalóbbá, hogy a b.)-ről van itt szó, nem kicsit, hanem nagyon. Én pedig ezt nem tudom és nem is akarom lenyelni. "
Kálmánék szerint tehát a politikusok szakmája a gátlástalanság, a hatalomvágy és a hazugság ( "őszintétlenség"). Részben becsülendő is ez a fajta nyíltság, de a fideszközeli ifjú társaság blogjában olvasni ezt azért nem túl megnyugtató. Ez lenne a jövőm? Minden igaz lenne, amit a Magyar Bálint felvilág ügyben írt? Magam sem vagyok nagy rajongója a Millának és társainak , konzervatív jobboldali alak vagyok, igaz, szabadelvű. Azaz liberális. Meg is kapom én is Tóniéktól:
"mind a baloldaliság, mind a liberalizmus (nevezzétek akár millásságnak, akár elempésségnek, 4k!-sságnak, akárminek – minket nem vertek át) ab ovo hülyeség. Hülyeség, mert az egyik az egyenlőség, a másik a szabadság tökéletes világát szeretné megvalósítani, márpedig mivel az ember gyarló és tökéletlen, mondhatni egy tetű, ezért tökéletes világot nem tud létrehozni. "
A nem épp humanista tetű kifejezést konzervatívként is felháborítónak találom ( irónia kizárva, lásd fent!). Humorizálhatnék most, hogy akkor nyilván Tóniék is tetűk, de nem teszem, mert nem azok, hanem emberek ( itt is kizárva az irónia, persze). Tetű-ügyben kicsit következetlen a cikk. Szemben az előző résszel máshol ezt olvashatjuk másoknak szóló jó tanácsként:
"Lelkes szavazópolgárokra, közismert szimpatizánsokra vonatkozóan kerülendő... kurzuslovag, mocskos kis tetű kifejezések nyilvános használata."
Most veszem észre, itt nincs következetlenség, itt másoknak szól a tetűzés tilalma és nem saját részre, ott megengedett, úgy látszik. Azt egyébként nem értem ( ezt sem értem), hogy miért érinti őket érzékenyen a "kurzuslovag" kifejezés, hiszen szerintük ilyennek kell lennie a jó politikusnak, ez az igazi, szerintük.
Kálmánék véleményével szemben: igenis lehet más a politika ( ez itt nem elempé reklám!), lehet más a konzervatív politika is. A politika és a morál nem két világ. Sok éve írta Hack Péter ( az egész tanulmány nagyon aktuális most is!):
"Az utóbbi időben egyre gyakrabban hallhatunk arról, hogy a politikával szemben egyáltalán nem is szabad morális elvárásokat megfogalmazni. Különösen a Medgyessy-ügy kirobbanása után baloldali értelmiségiektől hallhatjuk, hogy a politika és a moralitás két külön világ. A politikától ezen álláspont hívei szerint csak a jogszerűséget és a hatékonyságot lehet számon kérni. Miközben érthető a baloldali értelmiség zavara a miniszterelnök titkosszolgálati múltjának kiderülését követően, és az az aggodalom, hogy a kialakult helyzet esetleg a Fidesz hatalomba való visszatérését eredményezheti, látnunk kell, hogy a morális szempontok elvetését hangoztató álláspont nagyon veszélyes vizekre vezet bennünket.....A politikával szembeni morális követelményeket elvető baloldali álláspont az elmúlt évek belpolitikai fejleményeinek tükrében is erősen megkérdőjelezhetővé válik. Ez az érvelés a Fidesz-kormányt ért belpolitikai kritikák döntő többsége alól is kirántja az alapot. Amikor az elmúlt években a baloldali ellenzék megfogalmazta az Orbán-kormánnyal szembeni kritikáját, azt többnyire nem jogi alapon, hanem etikai megfontolásból tette. Semmilyen jogszabály nem tiltotta például, hogy Orbán Viktor a Fidesz volt pénztárnokát nevezze ki az APEH elnökének. Nem tiltotta jogszabály, hogy a sok-sok milliárdos autópálya-építés közbeszerzési eljárás nélkül folytatódjék. Nem ütközött jogszabályba Kövér László „akasztós” beszéde, vagy a már bukott kormány azon lépései sem, melyekkel kiürítették a minisztériumok kasszáit. Mégis, az ellenzék élesen kritizálta mindezeket a lépéseket, s mint látjuk, sikerrel. A választók többsége ugyanis megértette, hogy nem minden, ami „jogszerű”, az egyben „helyes” is. Ezért a morális alapú ellenzéki kritika meg tudta ingatni, majd meg tudta dönteni a Fidesz hatalmát. "
Néha a tényekkel is gond van Trágárék posztjában, nem csak a szemlélettel:
"Ne ijesztgessetek a nácikokkal! Amióta az eszünket tudjuk, nap mint nap azt halljuk, hogy jön föl a szélsőjobb – de valahogy még mindig nem ért fel."
Ijesztgetni tényleg nem kell, ijesztő ez önmagában is, viszont az hazugság, hogy nem értek fel, hiszen ott ülnek a parlamentben. Ez már csak fölérés, nem? Ezután már csak a kormányzás következik a sorban. Kálmánék szerint ez lenne a fölérés?
Szóval nagyon is aggasztó írás Kálmánéké, ha komolyan veszem és sajnos komolyan kell vegyem, úgy látom. Vagy lehet, hogy csak a keserűség beszél a szerző(k)ből? Térjünk vissza egy pillanatra a szöveghez, nézzük csak, valami mégis gyanús:
"Egyszóval: hagyjátok a párt- és politikaellenes zúgolódást, és alakítsatok pártot, pártokat, geci vezetőkkel, hatalmi harcokkal, talpnyalókkal, ügyeskedőkkel és engedelmes tagsággal! Vállaljátok az ezzel járó kellemetlenségeket, például azt a valamit, amit felelősségnek neveznek!"
Itt nehezen zárható ki az (ön)irónia-hipotézis, nem? Kisérteties a leírás és a Fidesz közötti hasonlóság. Mégis az lenne az igaz, hogy itt a balliberálisok kritikájába öltöztetett önkritikát olvasunk? Ha így van, akkor nagyon kemény ez a bírálat ( lásd vezetők és a tagság jellemzése), de az is nagyon jellegzetes, hogy nem lehetett ezt nyíltan kimondani és nekünk a sorok között kell bogarásznunk a jelentést. Erről lenne szó? A belső ellenzék hangjáról? Nem, szerintem továbbra is igaz az amit erről fent írtam: egy cinikus gúnyiratot olvasunk itt, amely nagyon magas lóról oktatja ki a valóságról az idealistákat és mindezt komolyan is gondolja a szerző. Ami miatt úgy érezzük, hogy itt erős öngúny is munkál az valószínűleg nem az, hogy nem gondolja komolyan azt "hogy a politikusnak hatalomvágyónak, gátlástalannak, őszintétlennek és ravasznak kell lennie", hanem Kínaiék tudathasadás közeli állapota lehet az ok. Elfogadják ugyanis a morális csődállapotot lényük döntésképes részével, míg egy régebbi ( eltemetett) részük erősen tiltakozik ez ellen tudat alatt, ezért a helyeslést és a belenyugvást cinikus ( az öngúny határát súroló), keserű hangnemben tudják csak előadni. Emiatt önparódiának és önbírálatnak ( értve "ön" alatt a saját politikai oldalt) érezzük néhol a szöveget, pedig az valójában a morális csőd elfogadásának bizonyítéka, a meghasonlottság dokumentuma. Ebből a szempontból mindegy is , hogy ki(k) bújik az álnév mögött valójában: a mentalitás és a skizofrénia cikkre jellemző tüneteiben sokan osztozhatnak a Fideszen belül és a Fideszhez közel. Tulajdonképpen az egész Mandiner helyzetére is illik ez. (Sőt valójában az egész ország is hasonló állapotban van: megosztottság és cselekvésre való hosszantartó képtelenség, cinizmus, kiábrándultság és keserűség. De most hagyjuk az egész országot, nem ez a téma.) Keserűen átélt morális válsághelyzet, egyidejűleg elfojtott tiltakozás a tudat alatt. Nem kellene így legyen.
De ahhoz, hogy ez az állapot megszűnjön, meg kell szabadulni attól a képzettől, hogy a politika ab ovo immorális. Ez gyakran nem így van a valóságban sem ( bár néha így van, talán túl gyakran is). Nem szabad a tudat alá száműzni azt a gondolatot, hogy minimális morális szükségletek a politikában is vannak. A kiábrándultságot tápláló tapasztalatokat nyíltan tárgyalni kell és elsősorban a saját házunk táját kellene okítani.
Igyekeztem alaposan körüljárni az ügyet, megértően viszonyulva ehhez a eléggé elrémítő ürességhez és cinizmushoz, elsősorban önvédelmi okokból, magam nem akarok ebbe a stádiumba kerülni. Kínaiék is kibányászhatnák a cinizmus alá temetett keserűségük alól a kiábrándultságukat. A kiábrándultság alól a mélyen eltemetett frusztrációkat, majd a frusztrációk hegyei alól a csalódottságokat okozó tapasztalatokat. A végén valószínűleg rátalálnak majd a maradék idealizmus éltető cseppjeire: innen kellene újra és igazán konzervatívvá válni. Addig meg érdemes a már idézett tumbleres posztból a lényeget idézni a mandinerről:
" a.) hiába voltak bejáratosak a fideszes szalonokba, ezek a srácok annyira balfaszok, hogy nem vették észre, mennyire inkompetens és kapzsi bagázs készül hatalomba, vagy b.) pontosan látták, de nem érdekelte őket, mert a gyors és biztos pénzszerzés lebegett a szemük előtt, amit fontosabbnak tartottak, mint figyelmeztetni a nagyérdeműt, hogy helló, csak óvatosan.... a b.)-ről van itt szó, nem kicsit, hanem nagyon.." ( Maguk írták le az ideáljukat, ami ezt alátámasztja, csak emlékeztetőül: "szabály, hogy a politikusnak hatalomvágyónak, gátlástalannak, őszintétlennek és ravasznak kell lennie".)
A helyzet tehát aggasztó, de nem reménytelen.
Jeruzsálem, maraton, magyarok
letterforce|2012. márc. 22. 10:46|még nincsenek kommentek, szólj hozzá!
( Klikk a képre!!)
"A világ minden részéről összesen 15 ezer sportolót és sportszeretőt megmozgató utcai futóverseny sportértéke sem utolsó. A világ egyik legnehezebb, óriási szintkülönbségekkel bíró terepén 10 kilométeres, félmaratoni és maratoni távon lehetett indulni - valamint volt egy jelképesnek mondható, 4,2 kilométeres kör is. A Mindannyian Együtt Jeruzsálemért mozgalom tagjai mintegy negyvenen indultak, többnyire nem hivatásos sportolók, 17 évestől csaknem 60 éves korig.
„Korábban is futottunk, főleg az egészségünk megőrzése miatt, de ez a felhívás felkeltette a figyelmünket. Szeretjük Izraelt, Jeruzsálemet, és a futást egyfajta szavazásnak, küldetésnek tekintettük. Ma több európai ország megkérdőjelezi Izrael jogát Jeruzsálemhez mint az állam fővárosához, ezért magyar állampolgárként fontosnak éreztük a kiállást az egységes, oszthatatlan Jeruzsálem mellett" - mondta a Heteknek a magyar csapat egyik tagja, Mihály József, aki feleségével együtt a maratoni versenybe nevezett be.
Mint mondta: nagyon jó volt a szervezés, kedvesek voltak az emberek, végig biztatták őket. „Sok pozitív visszajelzést kaptunk, ahogy egységes mezben képviseltük a Hit Gyülekezetét és a Mindannyian Együtt Jeruzsálemért mozgalmat. A verseny előtti napon a futóknak rendezett kiállításon véletlenül összetalálkoztunk Jeruzsálem polgármesterével, Nir Barkat úrral, aki szintén felfigyelt a mezünkre."
"Meg kell őriznünk a tradíciókat, a parlamentek hatalmát"
letterforce|2012. márc. 22. 8:28|még nincsenek kommentek, szólj hozzá!
Papp László Tamás írását érdeklődéssel olvastam és örömmel nyugtáztam, hogy sokkal több dologban értek egyet vele, mint egyébként szoktam. Gondolok itt elsősorban a nacionalizmusnak egyfajta vallásként való értelmezésére. Ám PLT elméletében a fürdővízzel együtt a gyereket is kiönti véleményem szerint. A liberális internacionalizmus eszméje alapjában nagyon is szimpatikus és történelmileg érthető. Konrád György írja:
PLT kinyilatkoztatja:
"’68-ból, ami maradandó, a szexualitás, az életmód forradalma, az rég beszívódott az európai talajba, kiirthatatlanul. A salak pedig, a Mao és Che jegyében zajló vérbalos hőzöngés, kiürült és lebomlott. "
Mindkét tétel vitatható. Az elsőből főleg a kiirthatatlanság. A másodikat most hagyjuk. A cikkel kapcsolatban egy biztos: az Orbán-rezsim kritikájához kevert nyílt állásfoglalás igazából egyfajta árukapcsolás, hiszen az, hogy Orbán rendszere nem jó út, igaz szerintem is. Ámde ebből egyáltalán nem következik, hogy a szexualitás emlegetett forradalma az jó lenne. Ez két külön dolog akkor is, ha a kormányoldal konzervatív frazeológiát használ. PLT itt egy általános tézist fogalmaz meg és nem pusztán a képmutató politikai gyakorlatot kritizálja. Ez világosan látszik ebből is:
"Hogy ami háromszáz-négyszáz éve természetes volt, az ma már természetellenes. Igen, nem az természetellenes, amit a homoszexuálisok csinálnak, hanem pont az, ahogy Hoffman Rózsa nevelné az ifjúságot. Úgy, ahogyan már régen sem volt."
Persze PLT részéről ez nem új dolog. Évek óta gyakran visszatér a témára, mintegy a "szexuális szabadság" prófétájaként, hirdetve saját örömhírét. Például ebben a cikkben is :
"Az ember pártot változtathat, egyházából kiléphet másik felekezetbe, még nemzeti önazonosságát is "lecserélheti", de a nemi vágyakat képtelenség tudatosan irányítani. Az ösztönök uralom alá hajtásával még a totalitárius rezsimek is kudarcot vallottak."
Szerinte a vágyakat képtelenség tudatosan irányítan. Ez azt jelenti, hogy a vágyra hivatkozva gyakorlatilag bármit meg lehet tenni szexuális területen, erőszak nélkül.Mármint PLT szerint. A helyzet viszont az, hogy bármilyen morál alapja az önuralom, a tudatos irányítás. Ha ez képtelenség a rendkívül liberális publicista szerint, akkor szerinte ezen a területen maga az erkölcs a képtelen és fölösleges fogalom. Ezzel a pici mozdulattal lazán túllendülünk jón és rosszon.
Igaz, ez nem nagy meglepetés tőle, hiszen egyben a pornográfia értékeinek harcos védelmezőjét is ismerhetjük benne. Szemlélete, amit a kereszténység kapcsán is képvisel, nagyon hasonlít a La Vey-féle ateista sátánizmus felfogására:
"A sátánizmust sokszor mutatják be úgy hibásan, hogy a kegyetlenséget, és a felelőtlen viselkedést hirdeti pedig LaVey ellenezte ezeket. Az alapvető gondolat Nietzschétől származik, hogy minden egyénnek érvényre kell juttatnia saját függetlenségét, és felül kell emelkednie a tömegek hasonlóságán. A sátánisták nagyban egyeznek Nietzsche Übermenschével. LaVey kijelentette, hogy "A sátánisták születnek, nem pedig csinálják őket." és hogy "Minden sátánistának van egy "betegsége", amit úgy hívják, hogy individualizmus, amit ugyanúgy fel kell ismerni, mint például az alkoholizmust." Ez egy libertárius eszme; ki van hangsúlyozva a függetlenség, mindenkinek ki kell tűzni a saját céljait, fel kell fedeznie a saját szexualitását például."
Itt természetesen nem arra célzok, hogy PLT doktrinális sátánista, hanem arra, hogy nagyon hasonlít a gondolkozásmódja erre a fajta sátánizmusra. A vágyak feletti önuralom és azok szabályozott kiélése helyett a vágyak szabad kiélése is ilyen vonás.Ez , ismétlem, erkölcsi nihilizmust jelent, mert önuralom nélkül nincs erkölcs.A La Vey féle kinyilatkoztatás legelső és legfontosabb pontja ez:
"Sátán élvezetet képvisel az önmegtartóztatással szemben."
"...a nemi vágyakat képtelenség tudatosan irányítani."(PLT)Azaz az élvezet vágyán nem lehet uralkodni, önmegtartóztatást gyakorolni.
Szerintem az ember ilyen fokú erkölcsi nihilizmussal megpakolva jobb, ha nem okít ki másokat sajtó útján az illendő viselkedésről. Ehhez legalább egy pici szerepet kellene adnia az önuralomnak. De ilyet nem ad, szerinte az önuralomnak képtelenség szerepet vállalnia a nemi erkölcsök területén. Marad a nihil. Ez volt és most is ez van. PLT utal Hont csodásnak kevéssé nevezhető cikkére a házasság előtti szexről, egyetértőleg. Mindketten az elfojtás károsságára gondolnak, de ez félrevezető. Hiszen itt csak a házasodásig való önmegtartóztatásról van szó, ez a gondolat a megvető gúny tárgya. Például Hont gondolatmenetébe belegondolva: szerinte komoly a veszélye annak, hogy valaki kéjgyilkos lesz, ha nem él 16 és (mondjuk) 24 ( de akár 19 is lehet ez) éves kora között nemi életet. Finoman szólva: erős túlzás ez. Mindketten ott csúsztatnak, hogy itt a szexuális ösztönök elfojtásáról lenne szó. Nem erről van szó, hanem azok ideiglenes korlátozásáról ( kb. 2-8 évig). Az ösztönök kiélése egyébként is korlátozott normális esetben ( nem lehet bárhol és bármikor, ezzel Hont és PLT is biztosan így van), azaz később is gyakorolnia kell az önmegtartóztatást egy normális polgárnak és ezt így is teszi még a lazább erkölcsű egyén is többnyire. A házasság előtti szexmentes élet tehát egy olyan önkorlátozás, amely pozitív célok érdekében ( felkészülés, tanulás, jellemfejlődés, önuralom tanulása) működik a későbbi boldog szex érdekében (!!!). Még egyszer aláhúznám: ennek semmi köze az elfojtáshoz valójában, hiszen azok is, akik ezt az ultraliberálisok szemében eretnek gondolatot megpendítették, azok is éppen a normális, elfojtásmentes és boldog szexuális élet érdekében szóltak és nem a cölibátust propagálták. Mondjuk PLT magát az önuralmat is károsnak tartja ( ill. lehetetlennek), amint azt láttuk egy régebbi cikkéből.
Még egy példa Papp László Tamás szexügyi munkásságából. Ha valaki elolvas egy ilyen randa írást, akkor felháborodásában elképzelhető, hogy sebesen szélsőjobbra tolódik politikailag( nem rólam van szó). Az a helyzet, hogy családok és a fiatal nemzedékek életében elvégzett rombolás tekintetében ezek a nézetek ( a prostitúció apológiája és erkölcsi legitimálása) bőven utolérik ( csak más módon, más területen: pl. a politikai rendszerre sokkal kevésbé veszélyesen) a Magyar Gárda által jelzett nézeteket. Közvetve, erkölcsileg, felelősök válásokért, családok szétbomlásáért és még sok más ezekből következő bajért. A modern konzervativizmus sem tekinthet el a hagyományos családi értékek védelmétől. Akkor sem teheti, ha egyből fundamentalista tálibnak állítják be, amikor csak egy gyenge ellenkező sóhaj hagyja el a száját. Nem is tekintünk el ettől. Ebben a régebbi förmedvényében PLT nem csak arról beszél, hogy engedélyezzük teljesen a a prostitúciót, hanem arról is, hogy az jó dolog:
"Vannak az ultrakonzervatív (és hímsoviniszta) politikusok, továbbá a nekik játszó konjunktúra-hipokriták. Szerintük rendes magyar ember nem kurvázik, illetve nem csap fel prostituáltnak. Amúgy is ők kívánják jogszabályban megszabni, mi számít erkölcsösnek a magánéletben. Minden, kizárólagosságra törekvő ideológia építőkockája, hogy alattvalóitól teljes szexuális elfojtást, fanatikus önmegtartóztatást követel. Ugyanis az ösztönök természetellenes gátolása frusztrációt, majd agressziót okoz. A kiéhezett, ingerült ember jól manipulálható. Illetve, ha a dogmák szerint vétkezik, bűntudatgerjesztéssel érzelmileg zsarolható. A kereszténység (illetve általában a vallások) nemiségre vonatkozó regulái gyakorlatilag betarthatatlanok. Különösen, ha már egy pornófilm megnézése vagy nudista strand látogatása is "teológiai bűncselekménynek" számít. "
( Most a tiltás kérdését nem taglalom részletesebben. Csak egy megjegyzés. PLT így jellemzi a konzervatív szándékokat: "Ehelyett betiltani (vagy drasztikusan korlátozni) próbálják, rá akarván kényszeríteni normáikat az egész társadalomra." Nem tudom milyen kényszerítésről beszél itt a szexevangelista újságíró. A parlementi vitákban kialakított és megszavazott törvény lenne a kényszer? Fura jogfogalom ez. Alapjogok esetében ez érthető is lenne, de a prostitúció semmiképp nem az.).
Kiderül ebből az írásból is, hogy PLT-nek többek között megint a kereszténységgel van baja. Saját erkölcsi felfogását népszerűsítette itt is elsősorban és csak másodsorban folytatott politikai vitát. Lazán egymás mellé helyezte a kereszténységet a maffiával, miközben ő maga saját harcát morálisan is jónak állította be. PLT tehát egyáltalán nem semleges liberális, hanem az immoralitást pártoló liberális, aki szerint értékes dolog a prostitúció, hiszen az agressziót csökkenti a társadalomban. Az, hogy családokat szakít szét, az számára érdektelen. Magánügyről papol. de közben ő sem magánügyként kezeli a kérdést, hanem a bigottság által okozott károkat szeretné társadalmilag is felszámolni. Porhintés, hogy ő a magánélet szentségét védő felkent liberális, nem: PLT is a saját erkölcsi felfogását akarja törvények formájában is látni, nem semleges szemlélő, hanem aktív morális harcos a pornó és a prostitúció pártján. Ezek voltak a régebbi példák.
A mostani írásban is ez az aktív harcos köszönti régi ismerőseit: barátait és ellenfeleit egyaránt. Ez áll a 68-at védő álláspontja mögött is, amit Orbán rendszere elleni küzdelmével kapcsol össze, csakhogy szerintem ez az ügy jóval túlmutat az orbánizmus kérdésein. Az önuralom erénye ellen intéz évek óta támadást ("...a nemi vágyakat képtelenség tudatosan irányítani."), de saját tézise valószínűleg még saját életében sem igaz ( ha igaz lenne, PLT egy szörny lenne). Még valami. Fenntartva véleményemet, azért mindenképp fel kell tenni a kérdést, hogy vajon mi vezethet ide.Nincs az utálat kialakulásában némi része a kereszténységnek is?
A sátánizmus alapítójáról írják (azaz ő maga meséli egy könyvében), hogy tizenhat éves korában karneválokon orgonált és ott látta,amint férfiak kéjsóváran bámulnak félmeztelen lányokat.Nem sokkal később egy evangélista összejövetelén orgonált és itt meglátta ugyanazokat a férfiakat a családjukkal együtt, amint épp Istent tisztelik. Majd utána megint látta őket élvhajhász helyszíneken. Ez a tizenhat éves fiatalember ekkor megundorodhatott ettől az erőtlen és hipokrita életmódtól. A történet szerintem hiteles, nem valószínű,hogy La Vey hazudott, hiszen mi is tudjuk, ezek hétköznapi történetek, semmi meglepő nincs bennük. És abban sincs meglepő, hogy ilyen esetbek után inkább az őszinte-önimádó és élvhajhász életmódot választja valaki. A dolog tehát érthető, de ettől még nem biztos, hogy jó. A Tartuffe-ok hatalmas serege komoly károkat okoz minden felekezetben ,ezt nevezem hipokrízisnek. Gyakran a képmutatásra való reakció az antikrisztánus düh. Nagyon is érthető ez. Ottlik írja a Budában:
"Ez a sok derék cserkész viszont még nem volt újonc egyáltalán. Majd lehet belőlük legbátrabb katona. (Ameddig egy Öttevényi, egy kis Apagyi nem megy a gajdeszba közülük, kampec doloresz.) Kopaszra nyírva. A cisztercitáknál vallásos és hazafias erényeket tanultak ugyanúgy, ahogy mi. Ám ők nem tudták, hogy ez mind üres, képmutató maszlag. Nem tudták, hogy gyáva csürhe vagyunk. Mind. Nem vették észre, hogy a civilizált világról téves elképzeléseik vannak. Hogy hamis illúziókat táplálnak önmagukról is, a többi emberről is. Nem röhögtünk rajtuk Colaltóval. Mászkáltunk, nézelődtünk. Este megdicsértük a tábort Colalto nagynénjének, mert akitől kapta a jegyeket, egy Teleki Pál nevű rokona, az akkori Főcserkész volt."
A Főcserkész által képviselt "üres, képmutató maszlag" újra sokkal nagyobb mértékben van jelen, így van. De nem szabad azt gondolni, hogy emiatt az önuralmat is ki kellene dobni ,talán PLT az összes fentieket jóindulatú provokációként írja, nem teljesen komolyan, mondjuk ezt: "... nem az természetellenes, amit a homoszexuálisok csinálnak, hanem pont az, ahogy Hoffman Rózsa nevelné az ifjúságot. " Nos, lépjünk túl az apró részleteken. Ahogy már utaltam is rá, az egész ügy az önuralomról szól valójában. Míg PLT szerint "a nemi vágyakat képtelenség tudatosan irányítani", addig mások szerint ez nem így van ( de szerintem PLT is irányítja tudatosan, csak vitacélból mást ír, remélem). A nagy vihart kavart "milegyenházasságelőtt"-kérdésben is az a helyzet, hogy sokak szerint jobban meg lehet tanulni az önuralom-élvezet egyensúlyt úgy, hogy házasság előtt nem élünk nemi életet, mások szerint jobban tanulható ez, ha már a házasság előtt tapasztalatot szerez az ember fia-lánya , de mindkét vélemény fontosnak tartja az önuralmat normális esetben( most a teológiát nem veszem figyelembe, a közös pontokat keresem). Az önuralom általában is nagyon fontos:
"Az önuralom elsajátítása, a kitörések kezelése a legfontosabb követelmények közé tartozik, amelyek a társadalom részéről a gyerekek felé irányulnak - fogalmazott közleményében Terrie Moffitt, a brit King\'s College, illetve az amerikai Duke Egyetem társadalmi viselkedést és fejlődést kutató professzora, a kutatás vezetője. - Vizsgálataink első alkalommal bizonyították, hogy a gyerekként tanúsított akaraterő valóban befolyásolja a felnőttkor egészségi és anyagi kilátásait."
Az önuralom egyik döntő területe a szexualitás és ezt gyerekkorban nem lehet tanulni, hanem csak ifjúkorban. Az önuralom a gazdasági életben is nagyon fontos. "’68-ból, ami maradandó, a szexualitás, az életmód forradalma"- írja PLT. Szerintem épp az a helyzet, hogy 68 a képmutató vallásos szélsőségből a hedonista szélsőségbe vitte át a dolgokat, ezért egyáltalán nem pozitív a hozadéka józan-hétköznapi szemmel sem. Nem érdemes egyik szélsőségből a másik szélsőség ölelő karjaiba rohanni. Keresztény konzervatívok ( mint én) és liberálisok egyetérthetnek szerintem az önuralom fontosságában és abban, hogy ezt az erényt támogatni igyekeznek, miközben a képmutatást is közös ellenségként nevezhetik meg.
Nem kell a Főcserkész által felkínált szellemi táplálék, de La Vey filozófiája sem. Józan önuralom, az élet élvezete, gyarapodás, hűség, párbeszéd és a képmutatás megvetése, ezek lehetnek a közös pontok.
Amikor ezt írtam:
"Azaz szocialista eszközökkel a szocializmusért (ebben az esetben a demokratikus szocializmusért) lehet küzdeni, nem a kapitalizmus egy változatáért. Félrevezető azt állítani, hogy a "jóléti politika nem a piacok ellen, hanem a piacokért folyik". Scheiring nyugodtan bevállalhatná, hogy ő egy mérsékelt-szocdem jellegű antikapitalista, nekik is van hely a parlamenti demokrácia "napja alatt".
akkor még nem olvastam ezt:
“
A kapitalizmus vesztesei, az elnyomottak és kiszolgáltatottak oldalán állunk. Fellépünk a
kizsákmányolás minden formája ellen, legyen szó a szegény országoknak a gazdag országok általi, a munkavállalóknak a tőke általi, vagy a jövő generációknak a ma élők általi kizsákmányolásáról. Ebben az értelemben baloldaliak vagyunk."
kizsákmányolás minden formája ellen, legyen szó a szegény országoknak a gazdag országok általi, a munkavállalóknak a tőke általi, vagy a jövő generációknak a ma élők általi kizsákmányolásáról. Ebben az értelemben baloldaliak vagyunk."
"Nem kell pirulni, Drága, nem úgy. Bevették ezt az álszent hülyeséget." (hirszerzo.hu )
Álszent hülyeség? Nos, az biztos, hogy Hont nem álszent, meg a Hírszerző sem. Nem is szentek, átlagos emberek, akik hol jók, hol romlottak, tudom milyen az, én is ilyen VOLTAM megtérésem előtt ( és jelenleg sem tekintem különbnek magamat, én csak elfogadtam az Isten által adott lehetőséget, ennyi a különbség). A változás útja nyitott. Az álszentséget én is utálom, de tudom, hogy lehetséges valódi szentség is, persze nem a farizeusok útján, nem az államilag kötelező direktívák útján. De úgy vettem észre, hogy ilyenről még nincs szó, bár van ennek előjele, vannak erre utaló jelek, az igaz.
Persze Hont elvileg is szemben áll a házasság előtti szexuális életet problémásnak tartók álláspontjával:
"Ezt Rónaszékiné Keresztes Mónika, aki „állandó vendégként” képviselte a Fideszt az alakuló ülésen – ezek szerint, minden alakuló ülésen ott lesz – azzal próbálta megmagyarázni a portálnak, hogy „a hosszú távú és tartós házasság, a tartós szexuális kapcsolat egy ember mellett, olyan egészségmegőrző faktorokat tartalmaz, amelyeket érdemes belevenni mint kutatási területet a családpolitika egészébe is”. A gondolatot Hoffmann oktatási államtitkár még ennyivel toldotta meg: „egy biztos, hogy az önmegtartóztatásból még soha nem volt senkinek semmiféle baja, míg a promiszkuitás nagyon sok problémát okoz”. Ezzel szemben – nem a csalárdtudományi, hanem másfajta – kutatások szerint az elfojtás számtalan gondot okoz, és nem kizárt, hogy az ember frusztráltságában végül diktátor lesz vagy kéjgyilkos, esetleg pécsi püspök."
Kezdjük azzal, hogy az emlegetett egyházi ügyek éppen arra példák, hogy a "tartós szexuális kapcsolat egy ember mellett" milyen fontos: mert ez esetben pont a házasság az, ami nincs, ezért ez a frusztráltság teljesen másból ered, nem a házasság előtti szex hiánya okozza, hanem a házasság hiánya, ezért elég komoly tévedés erre utalva maró gúnnyal lesöpörni a mértékletesebb nemi élet híveinek nem is igazán támadó jellegű gondolatait ( arra nem is merek gondolni, hogy esetleg ez tudatos).
Nagyon félrevezető az elfojtásra való hivatkozás is. Hiszen itt csak a házasodásig való önmegtartóztatásról van szó, ez a gondolat a megvető gúny tárgya. Hont gondolatmenetébe belegondolva: szerinte komoly a veszélye annak, hogy valaki kéjgyilkos lesz, ha nem él 16 és (mondjuk) 24 ( de akár 19 is lehet ez) éves kora között nemi életet. Finoman szólva: erős túlzás ez. Hont ott csúsztat ( megint), hogy itt a szexuális ösztönök elfojtásáról lenne szó. Nem erről van szó, hanem azok ideiglenes korlátozásáról ( kb. 2-8 évig). Az ösztönök kiélése egyébként is korlátozott normális esetben ( nem lehet bárhol és bármikor, ezzel Hont is biztosan így van), azaz később is gyakorolnia kell az önmegtartóztatást egy normális polgárnak és ezt így is teszi még a lazább erkölcsű egyén is többnyire. A házasság előtti szexmentes élet tehát egy olyan önkorlátozás, amely pozitív célok érdekében ( felkészülés, tanulás, jellemfejlődés, önuralom tanulása) működik a későbbi boldog szex érdekében (!!!). Még egyszer aláhúznám: ennek semmi köze az elfojtáshoz valójában, hiszen azok is, akik ezt az ultraliberálisok szemében eretnek gondolatot megpendítették, azok is éppen a normális, elfojtásmentes és boldog szexuális élet érdekében szóltak és nem a cölibátust propagálták.
Természetesen nem kötelező egyetérteni a házasság előtti önmegtartóztatás gondolatával, de a tárgyilagosság minimumára azért szükség lenne szerintem. Az a gondolat, hogy valaki diktátor vagy kéjgyilkos lehet, ha a házasság előtt nem él nemi életet, tehát hogy mintegy a "kéjgyilkosok gyárát" építgetik a házasság előtti önmegtartóztatást ajánlók ( vagy csak megemlítők), ez a gondolat megszületett ugyan Hont András elméjében, de szerintem józan önvizsgálat után maga is belátja majd, hogy ez egy nem túl szerencsés és nem igazán igaz gondolat. Mintha a kéjgyikosok kizárólag a házastársi hűségben élő nagycsaládosok közül támadnának. Persze, innen is támadnak, egyértelmű. Meg az elvált szülők gyermekeként felnőtt barátnőit évente váltogató alkoholista férfiak közül is, nem?
Tótawé is beszáll a maradiak szidalmazásába:
"A katolikusok – a keresztények egyéb alfajai mellett – eddig is ezt vallották; próbálták betartani több-kevesebb sikerrel, meg legalább a gyerekeiket rákényszeríteni. Amiből persze kerekedhetett még kevesebb siker, esetleg tönkretett fiatalkor, de hát ezzel a saját családjuk előtt kell elszámolniuk."
Azért ,nagyon érdekes, az általam ismert emberek közül nagyon sokaknak a válogatás nélküli szex ( plusz ital gyakran) tette tönkre a fiatalságát és nem az, hogy várt a házasságig. Ahogy a válásokat sem a hűség idéz elő többnyire. Vagy igen? Az a beállítás, hogy néhány éves önmegtartóztatás ( amikor ideális esetben még nem is élt szexuális életet, ezért könnyebb is a mérséklet!) egy tönkretett fiatalkort jelent még nem keresztény mércével mérve sem igaz valójában, ahogy ezt fentebb kifejtettem.
Egyszóval elfojtásról értekeznek ezek a kissé dühös publicisták, amikor valójában az önmérsékletről és az önuralomról van szó , amelyek részben elfelejtett erények ugyan, de azért bőven vannak olyanok, akik fontosnak tartják. Ezek az erények az élet egyéb területein is nagyon fontosak: többek között egy működőképes és fejlődő kapitalizmus kiépítéséhez is nélkülözhetetlenek.
Török Gábor és a kézhez tapadó vér
letterforce|2012. febr. 20. 10:12|még nincsenek kommentek, szólj hozzá!
"Ha megismerésről beszélünk, akkor minden olyan álláspont, amelynek látható, mérhető támogatottsága van. Azaz, amelynek esélye lehet arra, hogy a közpolitikai döntéshozatal során jelentőséget kapjon. Márpedig ezt – bocsánat, de szerencsére - nem politológusok döntik el, hanem a magyar választók: az ő szavazataik alakítják ki azt az ellenzéki erőteret, amelyből a szervezőknek lehetőség szerint úgy kell válogatni, hogy az reprezentatív legyen, vagyis mindenki megismerhetővé, tanulmányozhatóvá váljon a sorozat követői számára. Ebből következően számunkra nem lehet kérdés, hogy a Jobbiknak – mint egy olyan pártnak, amely 2010-ben 855 ezer szavazatot kapott és amely ma is komoly támogatottságnak örvend – helye van a Tárcatükörben."
örök azt feltételezi, hogy a megismerhetőséget a személyes meghívás teszi lehetővé. De ez nem így van: rengeteg más forrás áll rendelkezésre ehhez.
Érdekesen nézett volna ki Török, mondjuk 1928-ban amint egy fórumon vesz részt Hitlerrel.
A választói vélemény abszolutizálása is érdekes. Ha Vonáék győznek a választásokon, akkor ez elfogadhatóbbá tenné őket?
Látja is Török a többi információs csatornát:
“Ha nem így lenne, a párt nevének említését, programjának olvasását, képviselői parlamenti felszólalásainak tanulmányozását is meg kellene tiltanunk hallgatóinknak – de ha ezt nem is tennénk, ugyanezen logika alapján oktatóink az előadásaik során biztosan nem hivatkozhatnának ezen információkra.”
Csakhogy az, hogy egy ember sorsát tanulmányozom és figyelem korántsem azonos azzal, hogy meghívom egy születésnapi partira ( közös futásra egy maratonon…stb). A személyes meghívással vitapartnerként ( azaz PARTNERKÉNT!!!) ismerem el és ez többnyire nem gond. A Jobbik esetében viszont igenis gond. Velük nem óhajtok párbeszédet folytatni, bár megismerni természetesen akarom őket.
Török érzi, hogy vannak határok: “Hitlerrel vagy Sztálinnal, Szálasival vagy Rákosival – mindannyiuk kezéhez rengeteg vér tapad – szerintem egyetlen kollégám sem kívánna beszélgetni. Olyan bűnöket követtek el, amelyek nem politikai mérlegelés, értékrendi vita tárgyai – embereket öltek, ölettek. De hogy viszonyul ez a mostani magyar politikához? Milyen bűnökről beszélhetünk?”
A Jobbik tehát ilyen szempontból bevállalható Török szerint. Nézzük csak:
A Barikád írja :
“A Széna téren áttörni igyekvők a jól összpontosított orosz géppuskák, lövegek és aknavetők tüzében súlyos veszteségeket szenvedve, rendkívüli véráldozatok ellenére több mint tízezer embernek sikerült átverekednie magát az orosz védőöveken és ki tudott jutni a budai hegyekbe.”
A cikk címe: ” Fejhajtás a hősök előtt”. A nácikat hősként ünneplők maguk is azok. És a nácik tisztelik a nácikat, ez végül is természetes, nem? Pont. Idézzük akkor smalladamot:
“épp a lényegről nem nagyon ejt szót senki. Az értelmetlen, helyrehozhatatlan, igazságtalan; borzalmas, véres és mocskos pusztulásról. A rettenetről, több tízezernyi magyar értelmetlen haláláról, amit a “hősi kiállás”, “Európa-erőd védelme”, meg a többi lózung szabadított erre a városra. Az iszonyatról, amit, aki átélt, inkább felejtene, aki pedig nem élt át, el sem tudja képzelni, pedig a nyomai között járunk nap mint nap. Erre kellene ma emlékezni. Meg még valamire: hogy onnan is volt talpraállás.”
Vona szerint ők nem nácik. De legfontosabb lapjuk hősként ünnepli őket. Nem nácik? Bárhogy is nevezzük: eszméik a Hold sötét oldaláról valók.
A nácikat hősként tisztelik. Kedves Török Gábor, komolyan gondolja, hogy megvárja, amíg vér tapad a kezükhöz és majd akkor nem áll szóba velük? Ennyi nem elég?
(Ugyanezt kellene végiggondolni a Konzervatórium szerzőjének is.)
"Esik az eső. Régi pártvezetők nyilatkoznak a televízióban. „Hittek” a pártban. „Hitték”, hogy „tévedések”, „hibák” történtek, de „hitték” például, hogy minderről „Sztálin nem tud”. Stb. De nem kell azt hinni, hogy e közhelyeket nem tévesztették össze valódi tartalmakkal, úgynevezett „hitüket” valódi gondolatokkal vagy érzésekkel. A levonható tanulság: ezek az emberek a rossz nyelvhasználatra tették fel az életüket. Hanem, s ez már súlyosabb, ezt a rossz nyelvhasználatot érvényes konszenzussá avatták. És a távozásukkal maguk mögött hagyták a rossz nyelvhasználat rokkantjait, akik most sürgős erkölcsi elsősegélyre szorulnak, mintha a rossz nyelvhasználat értéküket vesztett szavai, akár a szétfoszló papírrongyok, hirtelen feltárnák erkölcsi sérüléseiket. Erkölcsi protézisek csattognak, erkölcsi mankók koppannak, erkölcsi tolószékek gurulnak, amerre csak nézek. Nem arról van szó, hogy elfelejtsenek egy korszakot, mint valami rémálmot: hiszen e rémálom ők voltak, önmagukat kellene elfelejteniük, ha élni akarnak.
S valójában senki sem vizsgálta még, hogy hosszú halál után lehetséges-e, vonzó-e újra élni. Ki támadt fel valaha is – de nem ám, hogy a csodát hirdesse, hanem pusztán, hogy tovább éljen-éldegéljen, lényegében ugyanazért, mint eddig (semmiért), s észre sem véve a feltámadás élményét? Elgondolható-e Lázár, Chaplin szerepében?"
- innen. Különösen a kiemelt rész, ami a formális vallás kiváló definíciója is egyben.
"Tartalom: A II. világháború utolsó pillanataiban egy titkos náci űrprogram segítségével a Hold sötét oldalára menekül a háborút vesztett sereg megmaradt része. 70 év rejtőzködés alatt a visszavágásra készülve a nácik egy gigantikus erődöt és egy sereg repülő csészealjat építenek.
Amikor egy amerikai asztronauta, James Washington a holdjárójával túl közel kerül az erődítményhez, a Hold führerje (Kier) úgy dönt, elérkezett a pillanat hogy visszaállítsák a Negyedik birodalom dicsőségét, és átvegyék az uralmat a Föld teljes lakossága felett."
Nálunk zajlik az előkészítő hadművelet? Írják:
"A Széna téren áttörni igyekvők a jól összpontosított orosz géppuskák, lövegek és aknavetők tüzében súlyos veszteségeket szenvedve, rendkívüli véráldozatok ellenére több mint tízezer embernek sikerült átverekednie magát az orosz védőöveken és ki tudott jutni a budai hegyekbe."
A cikk címe: " Fejhajtás a hősök előtt". A nácikat hősként ünneplők maguk is azok. És a nácik tisztelik a nácikat, ez végül is természetes, nem? Pont.
Idézzük akkor smalladamot:
“épp a lényegről nem nagyon ejt szót senki. Az értelmetlen, helyrehozhatatlan, igazságtalan; borzalmas, véres és mocskos pusztulásról. A rettenetről, több tízezernyi magyar értelmetlen haláláról, amit a “hősi kiállás”, “Európa-erőd védelme”, meg a többi lózung szabadított erre a városra. Az iszonyatról, amit, aki átélt, inkább felejtene, aki pedig nem élt át, el sem tudja képzelni, pedig a nyomai között járunk nap mint nap. Erre kellene ma emlékezni. Meg még valamire: hogy onnan is volt talpraállás.”
Vona szerint ők nem nácik. De legfontosabb lapjuk hősként ünnepli őket. Nem nácik? Bárhogy is nevezzük: eszméik a Hold sötét oldaláról valók.
Lehetett volna másképp is ( alternatív-Csurka)
letterforce|2012. febr. 9. 8:36|3 komment, szólj hozzá te is!
Történhetett volna így is, jó lett volna, ha így történik, de sajnos nem így történt. Már nem lehet másképp, neki már nem. Egy fiktív cikk a jövőből.
"Tegnap 88 éves korában elhunyt Csurka István író-politikus, aki a rendszerváltás utáni magyar szélsőjobb szellemi és politikai atyja volt, de élete utolsó tíz évében élesen szembefordult korábbi antiszemita önmagával. Saját pártját elhagyva nyolc éve létrehozta a Magyar Szabadság és Élet Pártját ( MaSzéP). Egy tavalyi konferencián így vallott fordulatáról:
"Azt mondják sokan, hogy elárultam a hazát és a gyökér nélküliek szekerét tolom ma már. Mindezt azért állítják, mert tagja lettem a Magyar-Izraelt Baráti Társaságnak. Ezek az egyének nagyon nagyot tévednek. Én ma is a magyarság feltámadását tekintem a legfontosabb ügynek és a hazám szabadságáért életéért és függetlenségéért harcolok. Ma sem hódolok brüsszelita tévtanoknak, eus szuperállami illúzióknak és harcolok az erkölcsi relativizmus ellen is, a szabadság álruhájába öltözött immoralitás ellen. Most itt állok a Budapest Sportaréna színpadán, a Mindnyájan Együtt Jeruzsálemért Mozgalom nemzetközi konferenciáján. Ez is sokakat zavar. De meg kell hogy mondjam: biztos vagyok abban, hogy ez csak a sakálokat, a hiénákat és a farkasokat zavarja. Ennek a Mozgalomnak egy 2011-es rendezvényén hangzott el a következő : az egész világnak ki kell állnia Izrael mellett, mert ha elveszítjük Izraelt, a civilizációnkat veszítjük el ( ezt Jan Dzeidziczak, a lengyel Jog és Igazságosság Pártjának képviselője mondta). Nos, ez ma is így van. Én úgy tudom, hogy ezt a lengyel pártot nem Izraelből irányították, egyszerűen csak józanon látták a kérdést ( gondolom párton belül is voltak erről viták). A lényeg viszont valóban az ma is, amit Dzeidziczak képviselő állított néhány éve. Ahogy Eger ostromakor sem csak a vár lakóinak pusztulása volt a tét, úgy ma sem csak arról van szó, hogy életben maradnak-e a zsidók vagy sem. Fogalmazhatunk úgy is: Jeruzsálem ma Eger vára. És épp emiatt ez magyar sorskérdés is, a magyarság nagy sorskérdése. Ez ügyben egyébként az egész magyarságnak és , mint önök jól tudják, saját magamnak is sok minden kell helyrehozni. Mentségemül szolgáljon: a megmaradásért folytatott élethalálharc terméketlen gyűlölete vakított el. Ma már ezt látom. De életcélom nem változott: a magyarság felemelkedéséért és megmaradásáért küzdök ma is."
A temetés a jövő héten lesz, ahol ( a Jobbik nevű parlamenten kívüli törpepárt kivételével ) valamennyi politikai párt jelezte felszólalási szándékát. Az MSZP, a DK, az LMP, a Fidesz, a KDNP. a JESZ. A Mazsihisz képviselője is szeretne megemlékező beszédet tartani. A főszónok valószínűleg a százéves Göncz Árpád lesz."
Mert nem annyi volt az, hogy lett egy antiszemita közszereplője a magyar politikai életnek, s kerekedett mellé egy – perdöntő tévedéssel – „egyszemélyesnek” elkeresztelt párt. Csurka István bűnös a nácizmus visszahozatalában. A nácizmus újbóli hivatalossá tételében. A nácizmus általa fészkelte vissza magát a köztudatba, s általa mozgatott meg ismét tömegeket – lehetett rá szavazni. S nem mintha mellékes lenne, de főbűnös a rendszerváltáskor eleve hendikeppel induló magyar jobboldal szétverésében, majd lenullázásban. Az a képtelenség, hogy a Jobbik a 21. századi magyar parlament masszív, mozdíthatatlannak tűnő, középerős tagja, Csurka István lelkén szárad – Vonáék legfeljebb a facebookos megjelenést tették hozzá a projekthez. S ez a legitimizált antiszemitimus vagy nácizmus megmérgezte ezt az országot, megmérgezte és kettészakította – az is lehet, hogy végérvényesen. Generációk rengeteg energiája, szenvedése kell majd helyreállítani ezt a kárt, ha egyszer majd jó irányba fordulnak a dolgok. Pillanatnyilag e jóra fordulás is fényévekre látszik. Dehogy látszik, ki lát fényévekre? Csurka István most elment, de ami a borzasztó, hogy a műve túléli őt, s az nem a Házmestersirató. Aki tehát – akár most, akár máskor – a drámaírót emlegeti, a bűnöst mentegeti, mosdatja a szerecsent. (via Magyar Narancs)
Pontosan ez van.
Azt írja ma TGM:
"Csurka Istvánt – egyesegyedül a magyarországi jobboldalon – egészen a legutóbbi időkig érdekelte és foglalkoztatta a magyar nép, őszintén aggódott a lecsúszás és a hanyatlás miatt, látta a magyar plebejus tragédiáját a kudarcos rendszerváltás zűrzavarában. Ezért a mai napig becsülöm Csurkát."
Persze, hogy becsüli, hiszen TGM maga a bal-Csurka. Egy régebbi emlékeztető posztom:
"Nem értem, mit keres egy szélsőséges a nem-szélsőséges médiában.
TGM aggódik és én továbbra sem értem, hogy mit keres a képernyőn, amikor legfeljebb a Neoanarchista Front Központ televíziójában lenne helye. Miért? Emlékeztetők régebbi posztjaimból:
1. Emlékeztetők
"TGM magyaráz,de nem teljesen hiteles,hogy finoman fogalmazzak.Ő a vizsgáztató,aki többeket megbuktatott antifasizmusból,nem tudni ki jelölte ki erre a feladatra.
De nekem ne magyarázzon az az ember,aki a szabad világ egyik legfontosabb emberét a főgonosz kápviselőjeként emlegette,egy olyan szónoklatban,amely Iránban is elment volna.Ne magyarázzon az ,aki gyakorlatilag nagysátánozik a magyar főváros szívében:
"Baloldali Front elnöke, Székely Péter például arról beszélt, hogy a szeptember 11-i terrortámadások alkalmat adtak Washingtonnak a terjeszkedési politika fokozására.
Tamás Gáspár Miklós ezzel kapcsolatban keményebben fogalmazott: "az egész világ el van foglalva" - mondta. A megszálló a globális kapitalizmus, amelynek érdekében hol katonai erőt alkalmaznak, hol pedig "törvényesen meghozott takarékossági csomagokkal" lépnek fel az érdekében."
A szélsőbal meg egyáltalán nem pozitívabb mint a szélsőjobb.Tudomásul kellene végre venni.
Azt is tudatosítani kellene,hogyTGM manapság egy bal-Csurka,akit valaha szimpátiával kísértem,most is búsan figyelem,de nézeteit ma már legalább olyan erővel utasítom el,mint pl. Bayerét.
Számomra az antikommunizmus is legalább olyan lényeges eszme ,mint az antifasizmus és ezért abszolút hiteltelen egy szélsőbalos gondolkodó által propagált ügy.
Pontosabban:maga az ügy akár hiteles is lehetne,de a magyarázat és a vizsgáztató fölény semmiképp nem az.
A szabadság híveinek koalíciójába nem férnek bele a szélsőbalosok ,ez van.Másképp fogalmazva:aki a szélsőjobbra nemet mond,mondjon nemet a szélsőbalra is.TGM eszméi,jó szándéka ellenére,szintén nagy veszélyt jelentenek a polgári demokráciára.
Nem kellene állítólag demokrata lapokban annyit foglalkoztatni."
"Miért is bal-Csurka ő? Egy példa. Néhány éve írta le ezt a mondatot:
"A politikai üzem átalakulása semmivé tette a nemrég kiharcolt általános, egyenlő és titkos választójog értelmét. "
A mondat tömörebben: semmi értelme a szabad választásnak. Innen csak egy logikus lépés a proletárdiktatúra vagy a tanácsköztársaság valamelyik újbalos formája. Mivel a szabad választás a demokratikus rendszer szíve, ezért aki ezt teljesen értelmetlennek tartja, az szíven akarja szúrni ezt a rendszert.
Természetesen a rendszer meggyilkolása után következne az egyik neobalos fantazmagória kipróbálása - rajtunk. Csurka alapvetően ugyanezt gondolja, csak ő a szíven szúrás után nyilas-nacionalista őrületeket próbálna ki - szintén rajtunk.
A Baloldali minimum címmel jelent meg egy másik írása. Ebben kijelentette:
"A helyes és elvszerű álláspont bizonyára az volna, hogy polgári és/vagy "munkásáruló" pártokra soha ne szavazzunk, hagyjunk föl a káros illúziókat terjesztő burzsoá parlamentarizmus támogatásával."
Igazán kár volt küzdeni a rendszerváltásért, nem? A nagy befolyású egyetemi tanár ezért első lépésként azt javasolta, hogy ne menjünk el szavazni. Azaz önként mondjunk le egy alapjogról. Minimális javaslatai a baloldal egységét szolgálták:
„... itt még mindig bőven a tőkés rendszeren, a polgári demokrácián belül vagyunk, és ezek reformista célok. De hát én itt a minimumról írok."
Hol van akkor a maximum, amit Tamás Gáspár Miklós nyilván óhajt? A polgári demokrácián kívül, értelemszerűen. Az úgynevezett polgári demokrácia maga a jelző nélküli demokrácia, ez a helyzet kedves olvasó, a többi marxista porhintés. Ergo TGM nem akar demokráciát, és ez határozottan veszélyes program: szabadságunk, tulajdonunk elleni terv.
Megjegyezném, hogy azért is tartom különlegesen felelőtlennek ezeket a neobalos szövegeket, mert a magyar társadalom fogékony az antikapitalista propagandára az elmúlt évtizedek miatt. És vörös filozófusunk harciassága a marxista alapú osztálygyűlöletet éleszti. TGM fellép a romák ellen irányuló fajgyűlölet ellen, de az osztályok közötti gyűlölet propagálása ugyanolyan veszélyes lehet. Ez negyven év marxizmusa után nem látszik első pillantásra, de a rasszizmus és a marxizmus ugyanúgy a gyűlölet ideológiái. Egyik faji alapon, a másik osztályalapon.
Azaz a vak és süket Izrael-ellenesség ( az antiszemitizmus egy verziója) nem az egyetlen szélsőséges vonás TGM eszmei portréján. Itt van még a demokráciaellenesség is és a gyűlölet ( marxista osztálygyűlölet).
A bal-Csurka tehát beleordít néha a közéletbe. És most már lényegében ugyanabban az áramkörben van, mint Porszívó Csanád, ez sajnos világos a legfrissebb szövegéből."
2.
Ma meg az ATV-n ( ahogy fent írtam), de még a hvgponthun is osztja az észt. és nem mint szélsőbalost veszik elő, hanem demokrata tekintélyként szólaltatják meg. Nem kellene."
Még egyszer ezt:
"Azaz a vak és süket Izrael-ellenesség ( az antiszemitizmus egy verziója) nem az egyetlen szélsőséges vonás TGM eszmei portréján. Itt van még a demokráciaellenesség is és a gyűlölet ( marxista osztálygyűlölet)."
Szóval balos szélsőséges rokonszenvéről van szó a "népszerető" náci felé. Csakhogy ilyen nincs: a népet nem lehet gonoszsággal szeretni, ez hazugság. Következésképp Csurka nem volt népbarát csak annyiban, amennyiben Robespierre is szerette a népet és ahogy Trockij is a nép iránti érdeklődésből lett forradalmár.
Mondjuk logikus, hogy ő ír nekrológot: éles megfigyelő, jó tollú író, részleteiben kiváló gondolatai vannak ( ahogy K. Marxnak is). De, ahogy fent bemutattam újra, TGM egy balos szélsőséges. A HVG elcsábulva a "káprázatos" gondolatmenetektől egy balos Csurkát melenget a keblén. Ez akkor is így van, ha TGM csodásan és lánglelkűen jellemzi a Jobbikot. Attól ő most is az, aki.
Nem egy nagy tekintély, de ez speciel korrekt szöveg. A téma kapcsolódik előző posztomhoz is.
Orbán Viktort fasiszta diktátornak minősíteni, Mussolinival párhuzamba állítani maga az elmebaj, ez nem képezheti diskurzus tárgyát. Véleményem szerint nem vitatható, hogy demokrácia van, vagy sem. Ez demokrácia. Működik a hatalommegosztás, van szabad választás. De természetesen nem vagyok vak, és ha onnan nézzük a kérdést, hogy a kormányváltás óta milyen folyamatok zajlanak, akkor egyértelműen látszik egy erős centralizációs irány. Ez az állami hatalom erősítéséhez, a gyors döntésekhez, köztük a gyors parlamenti döntésekhez vezet, amiben vannak olyan elemek, melyek csorbítják az ellenzék politikai mozgásterét. Ez pedig azt jelenti, hogy a korábbiakhoz képest maga a rendszer is kevésbé demokratikus. (via „Orbán nem fasiszta, Matolcsy nem a kormány” | Hetek Archívum)
Kornai alapos és kiváló elemzésével van egy kis gond. A jelen cikket megelőző másik nagyobb elemzés egyik alapállítása:
"Magyarország az 1989-1990 és 2010 nyara közötti időszakban demokrácia volt. Most már nem az; a politikai formáció, amelyben élünk, autokrácia."
Ez a tézis a mostani cikkben ismétlődik:
"Mostani írásom nem javasolja a hangsúlyok áthelyezését. Továbbra is meg vagyok győződve: az a legfőbb baj, hogy a demokrácia helyébe autokrácia lépett."
Az első cikkben a demokrácia fogalmát nagyon szűkre szabja, például ez is alapfeltétel:
"A törvényjavaslatok parlamenti elfogadását széles körű viták és egyeztetések előzik meg.
Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy ez csak egy értelmezése ezen fogalmaknak. Érdemes kicsit szétnézni. Itt van például Andorka Rudolf széles körben használt és elfogadott szociológia-tankönyve. Nézzün innen két meghatározást:
"Az autoritárius rendszer olyan diktatórikus politikai rendszer, amely semmilyen ellenzéki politikai tevékenységet nem tűr meg, de a társadalom tagjainak magánéletébe nem szól bele." (634.o, első kiadás)
"A demokrácia olyan politikai rendszer, amelyben a társadalom tagjai békés és intézményesített eszközökkel leválthatják azokat, akiknek a kezében a hatalom van."( 635.o, első kiadás)
Szerintem ezek nagyon jó és lényegretörő definíciók, ráadásul nem bolsevik vagy náci népuralmista szelleműek. Ezek alapján komolyan megkérdőjelezhető Kornainak az az alaptézise, hogy nálunk már nincs demokrácia, hanem autokrácia van.
Kornai elemzései ezzel együtt nagyon jól írják le a helyzetet. Valahogy úgy áll a helyzet, hogy Magyarország egy komoly működési és morális gondokkal küzdő demokrácia és nem egy diktatórikus politikai rendszer. Kornai érdekfeszítő cikkeit értelmezési kerete elég problémássá teszi. Ezt maga is érzi. A leválthatósági kritériumra kitér az első cikkben:
"Nem az a kérdés, hogy minden egyes választáson sor kerül leváltásra, hanem az, hogy egyáltalán fennáll-e a leváltás lehetősége. Vagy az éppen uralmon lévő politikai erő annyira „bebetonozta" magát, hogy még csak esély sem marad a leváltásra? Nem csak a totalitariánus rendszerek, a náci vagy a bolsevik típusú diktatúrák voltak erre képesek, hanem az olyasféle autokráciák is, mint a két világháború közötti magyar Horthy-rendszer. Abban a hosszú történelmi korszakban rendszeresen ülésezett a parlament, léteztek a kormánnyal szemben álló legális pártok, több párt között választhatott a szavazó - ám az állam és a politikai szféra működését úgy rendezték be, hogy a Horthy-korszak uralkodó politikai csoportja automatikusan győztesként kerüljön ki valamennyi választásból. A politikai rend garantálta azt, hogy a kormányzó erő nem váltható le.
Korai lenne (és kétségbeejtő lenne) azt kijelenteni, hogy ez már megtörtént a mai Magyarországon. Még akkor is korai lesz erről beszélni, ha a legközelebbi választáson ismét a Fidesz győz. Hosszú történelmi időszak eltelte után visszatekintve lesz majd csak megállapítható: mi történt a leválthatóság végső procedurális vizsgáin."
Korai lenne tehát kijelenteni, hogy Magyarország nem demokrácia. Kornai maga is azt írja, hogy a leválthatóság a végső procedurális vizsga ebből a szemponból, de mégis az a központ tézise, hogy már nincs demokrácia. Nem önellentmondás ez?
A posztom elején idézett alaptéziseket nyugodtan elhagyhatta volna Kornai János kiváló elemzéseiből.
- Szerzők
- Friss kommentek
A Horthy ügyekről, : Zsidóüldözés Sztálin alatt se volt a Szovjetunióban. Tömeges nem volt,... »
A Horthy ügyekről, : Mindkét személy másért volt hibáztatható. Kádárnak az volt a mázlija,... »
A Horthy ügyekről, : Aki azonosítja a Kádár korszakot a Horthy korszakkal, az annyit... »
A Horthy ügyekről, : Piszokul megerőltetted magad...:-))) »